Várkonyi Nándor egyben volt irodalmár, irodalomtörténész, irodalomszervező, könyvtáros,
az ókori mitológiák szakavatott ismerője, kultúrhistorikus, szellemtörténész.
Rendkívüli elme volt, nagy munkabírású tudós, igényes, szellemi minőséget teremtő író,
etikai értelemben olyan egyén, aki minden mondatában átérzi az írástudó felelősségét.
A Sziriat oszlopaival kezdődő tetralógiája nagymértékű emberismereten, lélekismereten,
kozmológiai és asztrológiai tudáson alapul. Várkonyi tudása: őstudás, mitológiai képekbe
sűrített gondolatfolyamok, amelyekben a kultúrák időtlen tengeri szigeteken
egymásba kapaszkodva, egymásba épülve hullámzanak. Aki kézbe veszi írásait
és elgondolkodik sorain, többé már nem tudja elejteni,
öntudatlanul is magába szívja azok morális sugallatait.