Ha fel kellene sorolnunk, hogy valójában kiket is szeretünk igazából, a listában benne lennénk? Ha ugyanezt kérdeznénk meg a szüleinktől, náluk mi lenne a válasz? Lehet ezen a téren sorsot fordítani? Hogyan?
Önmagunk szeretete ott indul, hogy megismerjük és teret adunk az érzéseinknek. Ha például dühöt vagy szomorúságot érzünk, akkor tudatosan azt engedjük meg, azt fogadjuk el, sőt fel is vállaljuk. Mindezek mellett az önszeretet olyan cselekvéseket szintén takar, amelyekkel a testi-lelki jólétünk növekedését képessé válunk támogatni – önmagunk miatt. Idővel így lesz erőnk a gyengeségeink elfogadásához, csakúgy mint az erősségeink elismeréséhez és számos konfliktusunk túlhaladásához. Az önszeretet persze sohasem öncélú, hiszen újraírja a kapcsolatainkat…
