„A színházon keresztül számos olyan életformát, indulatot, szituációt élhetünk meg, amelyek a civil életben már igencsak nehezen megoldhatók. De mi, színészek, s ezt is Pártos Géza mondta nekünk a főiskolán, arra a néhány órára, amíg a színpadon vagyunk, megoldhatjuk az életünket. S ez hatalmas dolog!” -e szavakkal vallott a színészlétről Venczel Vera.
Ez a „madárcsontú pici Vénusz”- ahogy színésztársa, Szatmári István nevezte-
1968-tól meghatározó alakja volt a Vígszínház társulatának. Közszeretetnek örvendő, finom lénye pótolhatatlan vesztesége a magyar színházművészetnek.
