Magyar leiras:

Versek és szövegek az álmokról és a valóságról, a múltról és a jelenről. Arról, hogy a szürke hétköznapok ellenére csodálatosan szép lehet a világ, ha magunk is szépnek akarjuk látni. Még akkor is, ha néha tehetetlenül sodródunk az árral, és sokszor érezzük úgy, hogy minket senki nem kérdezett meg arról, hogy mit is szeretnénk ezen a világon, a saját életünkben.


Dsida Jenő: Hallottunk-e egyebet…
Karinthy Frigyes: Előszó
Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma

Lázár Ervin: A város megmentése
Lutter Imre: Nem reménytelen
Ady Endre: Néznek bennünket…

Markó Béla: Messziről a múlt
Geszti Péter: Levél Nemecsek Ernőnek
Bereményi Géza: A 8. a 12 közül

Csoóri Sándor: Ha ennyi volt az élet
Karinthy Frigyes: Ki kérdezett?
Pilinszky János: Milyen felemás

Kányádi Sándor: Fekete mese
Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
Márai Sándor: Ajándék