Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület

A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület (KEMCSE; 2006-tól működő civil egyesület, amely a a moldvai magyar oktatás támogatására szerveződött) és a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület (1990 óta a moldvai csángómagyarok történelmével, néprajzával foglalkozik)

09.14-én, szombaton 14 órai kezdéssel a nagyteremben

tiszteletbeli emlékülést tart az északi csángómagyar költő, Lakatos Demeter (Szabófalva, 1911-1974) halálának 50. évfordulója alkalmából.

Ő az első híres és egyetlen moldvai csángómagyar költő, aki a szépirodalomban az északi csángó nyelvjárást megörökítette. (Magyarországon 1970-ig alig hallhattak róla.) Elemi iskoláit román nyelven végezte, a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatos mesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Kolozsváron Dzsida Jenő vette pártfogásba, ő mutatta be a „Keleti Újság”-ban, s a „Halotti beszéd” kezdő szavait írva cikke fölé, 1935-ben közreadta egy magyar nyelvű versét is, aztán elfeledték. 1956-ban a néprajzkutató, író, egyetemi tanár, Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az „Utunk”-ban. Több ezer verset írt, az „Ó magyar Mária siralom” hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért. Magyar nyelvű versei miatt utolsó éveiben házi őrizetben sínylődött. 2009. január 23-án megkapta a posztumusz „Magyar Kultúra Lovagja” címet.

„Messze ot hulnap szentule megfog vala apóm szokcor kezemtül,

Micissza vala hul a nap leszentül, ot vagyand a mük országunk

Tud meg iul, ot hol a nap minden eszte leszentul…”

Mangya vala dzsermek latud ot nini, messze ot hul nap lebújik

Moszt nini…”