A gellért-hegyi kálvária és keresztút története
Az előadás a Kultúra Melegít című programsorozat részeként a Hegyvidéki Kulturális Szalon Nemes Nagy Ágnes termében lesz megtartva március 22-én (szerdán) 13.30-kor.
Húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, melyhez számos vallási és néphagyományi szokás tartozik. Nagypénteken a keresztények évszázadok óta keresztutat járnak, emlékezve Jézus szenvedéstörténetére, keresztútjára a jeruzsálemi Golgota hegyén. Ennek emléket állítva Budán és Pesten is számos kálvária állt egykor, melyek közül az egyik legrégebbi a Gellért-hegyen állt már az 1700-as évek elején, amire már szinte senki se emlékezik, mivel 1950-ben végleg lebontották. A gellért-hegyi Kálvária és keresztút az elmúlt három évszázad alatt sokszor változott és módosult. Az eredetileg feltehetően 7–10 állomásból álló keresztút a 18. század második felében egészült ki 14 stációssá, míg a Kálvária-kápolna a hegy délnyugati oldalán csak az 1870-es évekre nyerte el végleges formáját, melyet 1950-ben lebontottak. A nagymúltú Gellért-hegyi keresztútjárás és búcsú hagyománya a Sziklakápolna felépülésével végleg átalakult, míg a régi keresztút és Kálvária a feledésbe merült.
Az előadást Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője tartja.
Az előadás 13.30-kor kezdődik és 14:20-ig tart