A lett könyv születése – kiállítás

A lett könyv születése

Öt évszázaddal ezelőtt történt, összhangban Európa reformációból fakadó fordulópontjával. Abban az időben Luther tanításainak támogatói már fölénybe kerültek Rigában, és 1525-ben Rigába küldték az első lett és észt nyelvű nyomtatott műveket – a Livóniának szánt evangélikus szövegeket. E kiadványok sorsáról kevés hír áll rendelkezésre. A szállítmány nem jutott el Rigába, mert a könyveket Lübeckben lefoglalta a katolikuspárti városi tanács. Johannes Brandes, Lübeck hercege naplójában azt írta, hogy a tanács hordószámra foglalt le evangélikus könyveket, köztük észt, lett és lív nyelvű nyomtatott szövegeket is. A tanács a piactéren akarta elégetni a könyveket. Bár ezek a lett nyelvű könyvek nem jutottak el az olvasókhoz (hallgatókhoz), és később a már létrehozott rigai városi könyvtárban (1524) sem voltak megtalálhatók, a tűz nem akadályozta meg a szavak terjedését. A lett nyelven írt szó megszületett, tovább növekedett és sokféleképpen terjedt.Számos tanúvallomás maradt fenn ezekből az ősi időkből lett nyelvű cikkekről, jegyzetekről és fordításokról. Például a lett Miatyánk, amelyet Nicolaus Gisbert, egy rigai katolikus pap írt lettül egy Lipcsében nyomtatott kézikönyv margójára; vagy a rigai lett Szent Jakab gyülekezet főpásztora, Johann Eck által lettül előadott himnuszok (mindkét példa az 1530-as évekből származik). Nem sokkal később, 1585-ben Vilniusban kinyomtatták Petrus Canisius jezsuita katolikus katekizmusának lett nyelvű fordítását – ez a legrégebbi nyomtatott szöveg, amely mind a mai napig fennmaradt. Néhány évtizeddel később pedig már a könyvkiadás alapjait rakják le Rigában – megkezdte működését az első könyvnyomda, amelyet Nicolaus Mollyn vezetett. Öt évszázad alatt a lett nyelv és a könyvkiadás mély gyökereket eresztett és széles körben virágzott. Az első lett könyv „hamvai” termékenyek voltak – a hallgatóktól az első nyomtatott könyvekig, a nyilvános felolvasásokon és a szövegek eléneklésén át az egyéni olvasási élményekig, a fordításig és a szövegek digitalizálásáig – a könyvek a kulturális tér és a nemzet mozgatórugói voltak és maradnak. A könyvek egykor új lehetőségeket nyitottak az oktatás és a tudás számára, a körülöttünk lévő világról és arról a világról való elmélkedésre, amely csak a képzeletünkben élhet. Önbizalmat adtak nekünk, gondolkodásra késztettek minket önmagunkról és a társadalom szerveződéséről, múltbeli és jövőbeli lehetőségeinkről. Az írott szó lehetővé tette a lettek számára, hogy azonosuljanak más nemzetek között, és gazdag hozzájárulással határozottan integrálódjanak más kultúrák családjába. Ezért a 16. század eleje az az idő, amikor a lett írott nyelv és kultúra a föld fölé emelkedett. Abba a fénybe, amely már 500 éve formál minket.

A kiállítás 2026.02.26 – 03.14. között tekinthető meg a Hegyvidéki Kulturális Szalon nyitvatartási idejében.