Magyar leiras:

„Vörösmarty versei kiégetik a papírt…”

Pilinszky János

 

„Mi dolgunk a világon?” Égető kérdés emberként, magyarként, a XXI. század soha nem látott, globális és nemzeti kihívásokkal teli korában. S mivel a tehetség és igazság időtlen, a XIX. század legegyetemesebb és legsokoldalúbb magyar alkotójától, a 220 éve született Vörösmarty Mihálytól érkezhet e megrendítően aktuális kérdés és a válasz is egyben a mának, hiszen prófétai látomással írta le előre a következő két évszázad borzalmait, miközben hitte és vallotta, hogy: ”Lesz még egyszer ünnep a világon…”

A magyar költészet nem lenne Vörösmarty Mihály lírája nélkül az, ami: a bölcsesség és a higgadt végiggondoltság éppúgy jellemzi szerteágazó művészetét, mint a szenvedély és a végletekig szókimondó indulatok. E sokarcú lírából táplálkoztak, tanultak és merítettek erőt a későbbiekben is költő utódai. Kulturális örökségünk közvetítésében Vörösmarty életműve kiemelkedő jelentőséggel bír.

Lázár Balázs és Tallián Mariann színházi munkáik mellett 15 éve hoznak létre versszínházi előadásokat a Ketten a versben projekt keretében. Sajátos színházi műfajukat versszínháznak nevezik, melyben egy történetet versekben beszélnek el, gyakorta Tallián Mariann hegedűjátékával kísérve, megemelve a mondanivalót. Törekvésük egyszerre az előadóművészeti hagyományápolás és az új kifejezési formák keresése s a magyar költészet klasszikus és kortárs kincseinek népszerűsítése határon innen és túl. Előadásaikban gyakran dolgoznak együtt alkotótársakkal a társművészetek területéről is.

A „Mi dolgunk a világon?” című versszínházi előadásban elhangzó költemények mintegy egymásnak felelnek egy  dramatizált játék, líratörténet  keretében, Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában, melyhez korabeli dallamok, motívumok felhasználásával megzenésített versek társulnak Csörsz Rumen István avatott gitárjátékában, énekében. Az összeállítás gerincét a közismert Vörösmarty költemények adják Rózsássy Barbara József Attila-díjas költőnő és Lázár Balázs szerkesztésében, miközben a műsor szándéka a lírikus szellemiségének megelevenítése, hogy munkásságát értő, élő közelségbe hozzuk a ma befogadója számára is. Az előadást egy igazi zenei különlegesség, a Szózat első, mára elfeledett megzenésítése keretezi.